(Népszava Kiadó Vállalat, 1988)

— Atahualpa — az inka kései leszármazottja — éppen néhány feketetarka malacot kergetett egy lécdarabbal, amikor feltűntem a láthatáron.
Az inkautód komoran összevonta a szemöldökét.
— Hol van Sammy?
— Egyelőre egy hullát őriz — mondtam.
— Hullát? Csak nem... — rosszat sejtve a vállamon nyugvó fúvócsőre bámult. — Úristen, Lawrence, te megöltél egy indiánt?! — Nem tudtam, mit sajnál jobban, a halottnak vélt indiánt vagy engem, aki láthatóan igen nagy bajba keveredtem.
— Gyerünk! Mutasd az utat!
Mivel az ismeretlen férfi a hasán feküdt Atwhualpa megfordította, aztán hátrahőkölt.
— Santa Maria! — nyögte elfulladó hangon. — Hiszen ez Werner von Schutzbach... A Schutzbach-haciendáról. Megölték... Jézusom... őt is megölték!
— Kicsoda? — bámultam rá értetlenül.
— Santa Maria!... Még kérdezed kicsoda? Ki más, mint a suttogó árnyak?!
Valóban a suttogó árnyak gyilkolnak? Ennek ered nyomába Leslie L. Lawrence, a magyar származású angol bogarász, orientalista és kalandhős.

Leslie L. Lawrence számára rosszul indul a nap. Sammy Davis jr. (a kutya) hullát talál egy faodúban, Atahualpa (a seriff) megitatja saját készítésű pálinkájával, az óriás cincéreknek bottal ütheti a nyomát, ráadásul a rettegett suttogó árnyak is feltűnnek. Más talán szedné a cókmókját és továbbállna, nem így LESLIE L. LAWRENCE. Hősünk foga közé szorítja pipáját, kezébe veszi .38-as Smith and Wessonját, és elindul, hogy fényt derítsen a rejtélyes árnyak titkaira.

Virakocsa

Fel nem használt borítóterv